 
      
      A honlapon szereplõ mindennemû anyagot a
törvény védi.
Copyright 2005. 
        
          Arccal a porban
         
        Arccal a porban
          Nem várnak csodák.
          Nem érdekel semmi!
          Nem! Nem érdekel!
        Üres a holnap.
          Csöndes a világ.
          Mögöttem a múltam,
          S szívem csodára vár.
         
        Emléketek élénk,
          Pedig az örök út vár már!
          Egyre jobban kínoz
          Minden, ami fáj
        De fel kell állnom,
          Vár egy új holnap,
          Tudom hogy van, ahol
          Mindig várnak rám!
        Refrén: 
          Azt hittem velem lesztek még.
          Azt hittem nevet rám az ég.
          Azt hittem nem jön sötétség.
          De látom, nem csak álom,
          Arccal a porban, miért higgyek!
        
          Telnek sorban a szürke
          Napok egymás után.
          Az idõ gyógyít, s talán
          Tompul ami bánt.
        Ezer hely tép fel
          Bennem sebeket.
          Hangok, arcok, képek!
          Itt béke többé nem vár!
        
          A múlt fogja vagyok,
          de szabadulnom kell ebbõl.
          Rám vár a jövõ,
          Elég a gyötrelembõl!
        Járom az utam, tudom
          Úgyis vigyáztok rám.
          Hálás vagyok a sorsnak
          A sok szép évért ami járt!
        Azt hittem velem lesztek még.
          Azt hittem nevet rám az ég.
          Azt hittem nem jön sötétség.
          De látom, nem csak álom,
          Arccal a porban, miért higgyek még!
        Dalszöveg: Gaál Tibor, Emlékül: Tanczik Máriának 
          és Gaál Zoltánnak 
          Zene: Fortress
        
         
        Csernobil (86-04-26) 
          
         
        Csend van Csernobil nem beszél 
          
          Nem tudhattuk, merrõl fúj a szél 
          Magyar kamion Ukrajna útjain 
          Fáradt sofõr csak halál vár ott kint.
          80-as évek de lassan terjed a hír 
          három nap kell míg az újság errõl 
          ír 
          Kihalt utcák beteg emberek 
          Csernobil még 100 évig temet 
        Solo
          Versz
        Dalszöveg: Tóth Péter
          Zene: Molnár Béla, Mónus Szabolcs, Tóth 
          Norbert
        
          
        
         
        Együtt veletek
       
      Fiatal éveim, mint
felhõ szállnak el,
Jó vagy rossz vagyok rég nem érdekel
Falakba ütközöm, újra támadok
Nem adom el magam lázadó maradok
      A hétköznapok nem
mindig színesek,
Fekete fehérbe látom a képeket
Hazug arcok, hamis ígéretek,
A mesékben én már nem hiszek.
      Kifordított zsebbel
játszunk a színpadon
Soha nem tagadom, büszkén vállalom
A sikerhez hosszú, rögös út vezet
De az erõdítmény mögött már
hadsereg
      Egyre többen és
többen így jó nagyon
Az arcokat, ha újra láthatom
A kezek a magasba halljam a hangodat,
Együtt veletek felejtem a gondokat.
      Refrén: 
        Együtt veletek, tudod csak így 
          lehet megpróbálni
          Együtt, veletek, a rockzene színpadán büszkén 
          állni
          Együtt veletek, tudod csak így lehet megpróbálni
          Együtt, veletek, a rockzene színpadán büszkén 
          állni.
        Dalszöveg: Tóth Péter
          Zene: Gaál Tibor, Kovács János, Molnár Béla, 
          Mónus Szabolcs
        
      
         
        Fényben
         
        Fényben úszik már 
          a színpad 
          a banda készen áll
          Ma éjjel megtörjük a csöndet 
          a dalunk eltalál
          Próbáltunk lent-lent a mélyben 
          a pince rejtekén.
          Aztán fáradtan munkába mentünk 
          egy új nap reggelén.
          
          Fényben úszik már a színpad 
          a banda készen áll
          Ma éjjel megtörjük a csöndet 
          a dalunk eltalál
          Próbáltunk lent-lent a mélyben 
          a pince rejtekén.
          Addig fenn-fenn a toplista élén 
          nyomták a gépzenét.
        Ref: 
          De nem nem nem adjuk fel
          pedig mélyrõl indulunk 
          Mert a zenének élünk ördögtõl se 
          félünk
          Ez ami jelszavunk. 
          Ref2: De nem nem nem adjuk fel 
          pedig mélyrõl indulunk 
          Mert a zenének élünk ördögtõl se 
          félünk
          Ti vagytok a támaszunk. 
        
          Lüktet a dob 
          ez élõben a legjobb 
          a playback irritál.
          Mindörökké Rock
          Ez zene a fülemnek
          Hát zúzzon csak az a gitár
        Dalszöveg: Tóth Péter
          Zene: Molnár Béla, Mónus Szabolcs, Tóth 
          Norbert
        
        
         
        Harcos
        
          A holt városban
          Szellemek kastélyában
          Imára hív a hegyvidék ura
        Félig ember, félig isten
          Hallhatatlan fémlelkében
          Harci tûz él, most és mindörökké
        Ref:
        Kardod tûzben
          Hõs csatáknak harcosa
          Forr a véred, égsz a vágytól
          Hív a harcosok hada
          Harci mének, jajszó, könnyek
          Sötét árnyak lándzsát törnek
          A fájdalmak végtelen útjára lépsz
        Kámzsás papok zsolozsmája
          Égõ gyertyák fénykoszorúja
          Minden lovag harci díszben áll
        Az íjászok húrja 
          pattan
          A faltörõ kos indul lassan
          A vezérsereg útra kél
        Dalszöveg: Fortress
          Zene: Fortress
        
         
        Mese 
         
        Az életem, tudod egy nyitott 
          könyv
          Hát olvasd el, hogyha érdekel
          Nem vagyok jó, nem vagyok rossz 
          csak egy ember
          Aki a magyar népmeséken nõtt fel.
        A legkisebb fiú a fekete bárány
          Az üveghegyen túl csak a kismalac vár rám
          A királylány pedig csak játszik velem
          A békát csókolja nem pedig engem.
        Refrén:
        Ki vagyok én, utamat keresem
          Elõtted állok izzad a tenyerem
          Útallan út ki tudja hova vezet
          Elég a játékból, add ide a kezed.
        
          Az életem, tudod egy nyitott könyv
          Hát olvasd el, hogyha érdekel
          Nem vagyok jó nem vagyok rossz 
          csak egy ember.
          Aki a magyar népmeséken nõtt fel.
        A legkisebb fiú a fekete bárány
          Az üveghegyen túl csak a kismalac vár rám
          A királylány pedig csak játszik velem
          A békát csókolja nem pedig engem.
        
          Refrén:
        Ki vagyok én, utamat keresem,
          Elõtted állok, izzad a tenyerem,
          Útallan út ki tudja hova vezet,
          Elég a játékból, add ide a kezed.
        Dalszöveg: Tóth Péter
          Zene: Gaál Tibor, Kovács János, Molnár Béla, 
          Mónus Szabolcs
        
         
        Modern Világ
         
        
          Modern világ miben létezel
          Egyre kevesebb, amiben hiszel
          Ultrahang és forródrót
          Kapcsolja ki valaki a rádiót.
        
          Mp3, megapixel
          gps, rack winchester
          Plazma tv, DVD,
          Reklámokkal ébredõ nép.
        
          Ref:
          Ébredj fel, Ébredj fel
          van amit nem látni,
          nem hallani,
          hanem érezned kell
          érezned kell.
         
        Értékek nélküli 
          álmok
          Pénz irányítja a világod
          Hidd el nem az a legfontosabb dolog
          Hogy polifónikus e a mobilod.
        Értékek nélküli 
          álmok
          Pénz irányítja a világod
          Azt hiszed másként nem létezel
          Mindig csak a pénz a pénz érdekel.
        
         
        Dalszöveg: Fortress
          Zene: Fortress
        
         
        Nem adom fel
         
        Hallod a hangját,
          Ahogy a sors nevet rád!
          Rád vigyorog, belõle
          Csak a gúny beszél!
        Nézz körül! Láss!
          Rothadó álmok!
          Nevess hát tovább,
          A szívem nem fél!
        Rab igát a nyakam
          Soha sem tûrt meg.
          De magába zár engem
          Is ez a mókuskerék.
        Mindenki tapos akit lát,
          Nincs lélek, csak érdek!
          Hát vesszen az egész!
          Én nem adom fel!
        
        Refrén
        Ha félvakon, vagy négykézláb,
          A sötétben felgyúl egy fénysugár,
          Ne várj hát! Ne várj hát!
          Mert az élet gyorsan elszáll!
          Volt már úgy hogy nincs kiút,
          És elõfordult, hogy a remény halott!
          Akkor is
          Mindig jöhet baj, de én nem adom fel!
           
         
        Dalszöveg: Gaál Tibor
          Zene: Fortress
        
        
         
        Örvényben
         
        Árral szemben úszol
          Az örvény megtalál
          Nem tervezed az életed
          Célok nélkül pedig nincs esélyed
          Minden nõben õt keresed
          Régvolt kedvesed
          Mókuskerék, hajszolt élet
          Ez jutott neked
        Ref:
        Örvényben, sodródsz 
          az árral
          Örvényben, hajszolt világban
        A szerencse hozzád pártol
          Ha észnél vagy
          Céltalan évek során
          Megismerted önmagad
          Bölcsebb lettél, megtanultad
          Megoldani a gondokat
          Már nem csak a Santa Claus
          Teljesíti az álmodat
        De most még
.Örvényben,
.
        Dalszöveg: Fortress
          Zene: Fortress
        
         
        Rohanás
         
        Nem elég egy hét 
          és nem elég egy hónap
          Minden napod egy futószalag.
          Próbálj fékezni kicsit, kérlek
          A rohanó élet kinyír téged.
        Ref: 
          Hajnaltól Éjfélig,
          Éjféltõl Hajnalig
          Jár az agyad, mint a gép
        Ez a forgás az 
          életed
          És Meg sem kérdezed
          Így van jól ennyi és kész
        
          Ez a forgás az életed
          És Meg sem kérdezed
          Mégis, Mindennap új útra lépsz. 
        Dalszöveg: Fortress
          Zene: Fortress
        
         
        Romokban
         
        Ülök a földön és 
          körülöttem 
          minden romokban hever
          Kezemben fénykép örök emlék 
          de tudom már nem jössz el
          Rád vártam szakadt a hó és 
          együtt örültünk a télnek
          És soha nem gondoltuk komolyan azt, 
          hogy velünk is megtörténhet.
        Teltek múltak zúgtak az 
          évek 
          az álom megfakult
          Most egyedül alszom el és egyedül ébredek
          mert ketté vált az út
          Lehettünk volna boldogok együtt 
          de a sors az mást akart
          És mint annyiszor valamit elvett 
          és itt hagyott egy dalt.
        Refrén: 
        De, lesznek nehéz és rossz 
          napok
          Lesznek félelmek és nem várt pofonok
          De nem törhet meg már ez a zord kemény világ
          A zene erõt ad mikor úgy érzed nincs tovább.
        Lesznek nehéz és rossz 
          napok
          Lesznek félelmek és nem várt pofonok
          De nem törhet meg már ez a zord kemény világ
          A zene erõt ad mikor úgy érzed nincs tovább.
        Ha megírják elõre 
          a sorsomat
          Hát nem én leszek, aki ehhez tollat ad.
          A porból is felállok, kihúzom majd magam,
          És ha kérdeznéd már minden rendben van.
        
          Refrén:
        Lesznek nehéz és rossz 
          napok
          Lesznek félelmek és nem várt pofonok
          De nem törhet meg már ez a zord kemény világ
          A zene erõt ad mikor úgy érzed nincs tovább.
        Ha megírják elõre 
          a sorsomat,
          Hát nem én leszek, aki ehhez tollat ad.
          A porból is felállok, kihúzom majd magam,
          És ha kérdeznéd már minden rendben van.
        Dalszöveg: Tóth Péter
          Zene: Gaál Tibor, Kovács János, Molnár Béla, 
          Mónus Szabolcs
        
        
         
        Skorpió
        
          Skorpióval álmodsz, nem hagy békén, élni 
          se halni
          Rád telepszik, megfojt mérge, álmodban jön, 
          az éjszaka réme
          Valahol mélyen tudod, hogy ez csak álom, reggel felébredsz
          Megnyugszol, mert nem volt más, csak rémálom
        Másnap reggel újra hallod, 
          félálmodban ollója csattog
          Csukva a szemed, dermedt a tested, mozdulnál, de nem sikerülhet
          A skorpió már megbabonázott, nem vagy más, 
          csak testetlen átok
          Csak az ébredés menthet meg, tested újra éled
        Ref:
        Kérlek, élet, védj 
          meg, a hideg ráz
          Kérlek, élet, védj meg, éget a láz
        Dalszöveg: Fortress
          Zene: Fortress
        
         
        Tower rabjai
        
          Súlyos léptek hangjait 
          Hallják a Tower rabjai
          Ördögûzõ fáklyaláng
          Vibrál a tömlöcök falán
        Vért izzadó áldozat
          A kínok közt nem válogat
          Büszkén tûr
          És némán õrzi titkát
        Ref :
        Letûnt idõk emlékei
          A falakon ott az írás
          Eljön egyszer a szabadság
          Véget ér a zsarnokság
          Szólít a csönd, elönt a könny
          Újra szabadon élsz
          Mögötted ég, föld és az ég
          Rohanj, ahogy a lábad bír
        
          Ezeréves sóhajok
          Roppanó csonthalmok
          Õsi romok között
          Némán jársz
        Dalszöveg: Fortress
          Zene: Fortress
        
        
        
          
        Utolsó dal
         
        Amikor megszülettem még 
          nem tudtam, 
          hogy mitévõ legyek
          De volt kéz, mely óvott és átölelt.
          Éltem mint mások, jöttek az álmok,
          Folyton késõ villanyvasút rád hiába 
          várok.
        Elmúltam már 18, mikor 
          a szerelem szembejött,
          Aztán pár év múlva kisírt szemmel 
          néztem, 
          ahogy elköszönsz.
          Amikor lepereg a film és utoljára láthatom, 
          ahogy átölelt a két karom,
          Már tudom itt a vége ez az utolsó dalom.
        
          Refrén:
        Úgy szeretem a tavasz édes 
          illatát
          Tudd meg, hogy minden megy tovább
          Valahol várnak rám.
        Lehet hogy húzós minden 
          alkalom 
          Ha rossz vagyok azt is vállalom
          Hûség terhét a vállamon...ÉRZEM!.
          
        
        Egyszer eljön majd egy pillanat,
          Szertefoszlik egy perc alatt,
          Mindaz amiért éltem.
        Értem is eljön majd a zord 
          halál
          Bárhol leszek is megtalál
          Pedig belõle nem is kértem.
        Papírlapon néhány 
          gondolat, 
          a fiók mélyén nem marad
          Ó nem akarom
          Legyen fohász ebbõl a dalból, 
          és ha kiszállok a harcból 
          Fentrõl csak ezt hallgatom.
        Dalszöveg: Tóth Péter
          Zene: Gaál Tibor, Kovács János, Molnár Béla, 
          Mónus Szabolcs
        
        
        
          
      Ûzött
vad
       
      Hideg éjszaka, puskapor szaga 
Az erdõ félve vár
Lábadon bakancs, szobádba agancs 
Ólommal tele a tár 
Keresõ lámpa fénye bejárja 
Az erdõ minden zeg zugát. 
Ûzött vad szeme, ha megcsillan a fényben
Céloz és eltalál
És jön a gyors halál.
      Ref.: 
Hiába menekülsz a földön elterülsz 
Nincs irgalom kegyelem 
Életed véget ért, Õ jött és
elitélt 
Ezen az éjjelen
Hiába menekülsz a földön elterülsz 
Nincs irgalom kegyelem 
Életed véget ért, esõ mossa a vért
Ezen az reggelen
        
          Apáról fiúra örökölt szenvedély 
          
          Nem a túlélésért öl, csak hajtja a 
          vér
          Törvénye nincs mert hatalom a fegyver 
          Mondd ki a vadabb az állat vagy az ember?
          De vigyázz, mert változhat a szélirány, 
          
          Üldözõbõl üldözött lesz talán, 
          
          célkeresztbe sarokba szorított vad 
          utolsó esélyeként elenned fordulhat
        Dalszöveg: Tóth Péter
          Zene: Molnár Béla, Mónus Szabolcs, Tóth 
          Norbert
        
      
        
        
      Végsõ
állomás
      
      Úgy indult el, mint bárki más
      
de jött egy szörnyû csattanás.
Az éjszakában fék nyoma 
Ez lett élete alkonya 
      Szeretteinek a könnye hull,
De magához vette õt az Úr.
Haza hiába várták már 
Az út szélén virág, itt 
járt a halál.
        Ref:
          Írd át, ami meg van írva 
          Ne hajts idõ elõtt a sírba
          Rohan a világ, de fékezni kell 
          Életünk egy van ezt, ezt ne felejtsd el 
        Dalszöveg: Tóth Péter
          Zene: Molnár Béla, Mónus Szabolcs, Tóth 
          Norbert